Mese, mese, mátka, pillangós madárka…
Szeptember 30.- Benedek Elek születésnapja, a Magyar Népmese Napja
Egyszer volt, hol nem volt…volt egyszer egy nap, ami a népmeséről szólt. Miért a népmese? Egyrészt, mert mese egy természetes erőforrás: a gyermek a meséből merít erőt a mindennapok problémáinak megoldására a mesehősök szavait, tetteit felhasználva. Másrészt, mert a népmese egy olyan nyelvi kincs, amely nem csupán csodálatos anyanyelvünk megőrzésében segít, hanem általa visszatalálunk gyökereinkhez; útmutatást, megoldási mintákat kap belőle gyermek, felnőtt egyaránt.
Ehhez a naphoz kapcsolódóan a Szilágyi Dániel Úti Tagintézményben délelőtt az alsós diákok Szabó Andrea néptáncpedagógus kolléganőnk előadásában először A falánk kiskakas című népmesét hallgathatták meg a néptánc teremben. A tanulók érdeklődéssel és várakozással telve figyelték az élőszavas mesemondást, és jót derültek a mese csattanóján. Ezután nagy sikerű táncház következett évfolyamonként, ahol a gyerekek dunántúli ugrós motívumokat tanulhattak a gyönyörű népviseletbe öltözött Andi néni irányításával. Lelkesek és aktívak voltak, a taps és a csapásolás tetszett nekik a legjobban, valamint a fonott kötél körül tánclépések ismétlése népzenére és a táncszó (csujogatás) fennhangon mondása.
Délután a népmese nap folytatásaként néhány osztály a tantermében népmese kvízt töltött ki, illetve mesés rejtvényeket oldott meg. A népmese napi rendezvény lezárásaként az egész alsó évfolyamnak szóló rajzversenyen a Kacor király című mese illusztrálása volt a feladat, melynek értékelése és jutalmazása az őszi szünet előtt történik.
Tartalmas napot tudhattunk magunk mögött: szellemi és lelki feltöltődés, pozitív energiák áramlása, csillogó szemű, csupaszív, boldog gyerekek mindenhol.
Itt a vége, fuss el véle! Ha nem hiszed, jövőre tarts velünk!
Puskár Anikó
pedagógus
GALÉRIA
